Mozi

Kár lenne azt mondanom, hogy 30 éves koromra tuti olyan nő leszek, aki agyonstresszeli magát a kora miatt. Ma, 24 évesen is olyan vagyok, aki agyonstresszeli  magát…..

A moziban melózás sok dolog miatt nem egy álommeló (de legalább ennyi ok miatt imádni is lehet), de ami mostanában leginkább böki a csőrömet az a kamasz fiúk (és lányok) csókolomozása.

Adott egy 16-17 év körüli srác, legtöbb esetben legalább egy fejjel magasabb nálam.megáll előttem a büfépultnál, és csókolommal köszön. A rendelését már csak gépiesen veszem fel, és csak reménykedek, hogy nem hibázok, ugyanis nem tudok túllépni a köszönésén… Őszintén érdekel, mit látnak rajtam, ami miatt úgy érzik, nem tegezhetnek.

Jó, persze nem igaz ez az összes kamaszfiúra, de mindenesetre aggasztó, hogy egyre többen vannak.

A minap ketten álltak a soromban, 17-18 körüliek. Egyikőjük jó napot kívánt, a másik a klasszikus csókolomnál maradt… Jeleztem nekik, hogy ha nem tegeznek, nem szolgálom ki őket. Ezen felbátorodtak, és jópofizni kezdtek -leginkább a “csókolomos.” Össze-vissza dumáltak, röhögcséltek. Mondtam, hogy ha szeretnének még ma popcornt kapni, mondják, hogy kell-e, különben nem tudok segíteni rajtuk. Nehezen, de megszületett a válasz -páros menüt szeretnének. Kicsit rövidebb harc következett, hogy megtudjam, mit kérnek mellé inni, de végül ez is kiderült. Fizettek, adom a blokkot és a visszajárót, köszönnék a következőnek a sorban, azonban a “csókolomos” nem mozdul. Nézi-nézi a blokkot, majd megszólal:

– Ez a blokk nem jó.

Nézek rá kérdően. Mondom, mi nem jó? Ott van, mit kértetek, ott van mennyibe került, mennyit adtatok és mennyi a visszajáró (ami pontosan visszaadva, és még a kezében volt.) Erre a srác vigyorogva rám néz:

-Nem jó a blokk, mert nincs rajta a számod.

És vár…..

De tényleg. 3 perccel előtte csókolommal köszönt, majd elkéri, és várja, hogy megadom a számomat. Őszintén nem értettem, de azért mondtam neki, hogy ez biztosan azért lehet, mert a számom nincs az étlapon.

Barátja bátorította, hogy majd a barátom megadja neki… Csókolomos nagy vagányan megkérdezte, hogy “miér’, van barátod?” Erre van egy tökéletes válaszom: “Nos, a VŐLEGÉNYEM” nem hiszem, hogy örülne, ha elkérnéd a számom.” És angyali mosollyal várom a reakciót, mely egy gyors “akkor nem kell” volt, és már szaladtak is el.