<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name></provider_name><provider_url>https://csodaorszagom.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Alice Lidell</author_name><author_url>https://csodaorszagom.cafeblog.hu/author/alice_lidell/</author_url><title>Mozi</title><html>Kár lenne azt mondanom, hogy 30 éves koromra tuti olyan nő leszek, aki agyonstresszeli magát a kora miatt. Ma, 24 évesen is olyan vagyok, aki agyonstresszeli  magát.....

A moziban melózás sok dolog miatt nem egy álommeló (de legalább ennyi ok miatt imádni is lehet), de ami mostanában leginkább böki a csőrömet az a kamasz fiúk (és lányok) csókolomozása.

Adott egy 16-17 év körüli srác, legtöbb esetben legalább egy fejjel magasabb nálam.megáll előttem a büfépultnál, és csókolommal köszön. A rendelését már csak gépiesen veszem fel, és csak reménykedek, hogy nem hibázok, ugyanis nem tudok túllépni a köszönésén... Őszintén érdekel, mit látnak rajtam, ami miatt úgy érzik, nem tegezhetnek.

Jó, persze nem igaz ez az összes kamaszfiúra, de mindenesetre aggasztó, hogy egyre többen vannak.

A minap ketten álltak a soromban, 17-18 körüliek. Egyikőjük jó napot kívánt, a másik a klasszikus csókolomnál maradt... Jeleztem nekik, hogy ha nem tegeznek, nem szolgálom ki őket. Ezen felbátorodtak, és jópofizni kezdtek -leginkább a &quot;csókolomos.&quot; Össze-vissza dumáltak, röhögcséltek. Mondtam, hogy ha szeretnének még ma popcornt kapni, mondják, hogy kell-e, különben nem tudok segíteni rajtuk. Nehezen, de megszületett a válasz -páros menüt szeretnének. Kicsit rövidebb harc következett, hogy megtudjam, mit kérnek mellé inni, de végül ez is kiderült. Fizettek, adom a blokkot és a visszajárót, köszönnék a következőnek a sorban, azonban a &quot;csókolomos&quot; nem mozdul. Nézi-nézi a blokkot, majd megszólal:

- Ez a blokk nem jó.

Nézek rá kérdően. Mondom, mi nem jó? Ott van, mit kértetek, ott van mennyibe került, mennyit adtatok és mennyi a visszajáró (ami pontosan visszaadva, és még a kezében volt.) Erre a srác vigyorogva rám néz:

-Nem jó a blokk, mert nincs rajta a számod.

És vár.....

De tényleg. 3 perccel előtte csókolommal köszönt, majd elkéri, és várja, hogy megadom a számomat. Őszintén nem értettem, de azért mondtam neki, hogy ez biztosan azért lehet, mert a számom nincs az étlapon.

Barátja bátorította, hogy majd a barátom megadja neki... Csókolomos nagy vagányan megkérdezte, hogy &quot;miér&#039;, van barátod?&quot; Erre van egy tökéletes válaszom: &quot;Nos, a VŐLEGÉNYEM&quot; nem hiszem, hogy örülne, ha elkérnéd a számom.&quot; És angyali mosollyal várom a reakciót, mely egy gyors &quot;akkor nem kell&quot; volt, és már szaladtak is el.

&nbsp;</html><type>rich</type></oembed>